Kávé

A kávé eredetét a nemes italhoz méltó módon legendák övezik. Ezek némelyike a keletkezést időszámításunk előttre datálja, míg másik részük az időszámításunk szerinti első évezredben helyezi el a kávé születésének időpontját. Annyit bizonyosan tudunk, hogy a XV-XVI. században már fogyasztották a Közel-Keleten, s a török terjeszkedés során eljutott hazánkba is.

A kávé egy cserje gyümölcsének magvából készül. E növény a Coffeák népes nemzetségébe tartozik, nagyjából nyolcvanad magával, azonban a kávé alapanyagaként csak két fajtája szolgál, a coffea arabica (arabica kávéként ismerjük) és a coffea canephora (robusta kávé). Eltérő tulajdonságok jellemzik őket, s éppen ezért általában egymással keverve értékesítik. A két fajta közül az arabica rendelkezik sokkal gazdagabb is kifinomultabb aromával, melyhez azonban viszonylag csekély koffein-mennyiség párosul, nagyjából fele annyi, mint amennyi a robustában megtalálható, amely viszont ne olyan aromás mint a párja. Emellett a robusta mellett szól még a kártevőkkel szembeni fokozottabb ellenálló-képessége s jobb hőtűrőképessége. 


Flickr by Ahmed Rabea                                                                                                 

Az érett, pirosló kávészemek sajnos még nem élvezhetők, az igazi értéket a termés belsejében található két kávébab jelenti, ám ahhoz, hogy hozzájuthassunk ezekhez, előbb meg kell szabadulnunk a gyümölcs húsától és héjától. Erre két módszert fejlesztettek ki, a száraz és a nedves eljárást. A száraz módszer alkalmazása során nem kell mást tenni, mint kiteríteni a bogyókat a napra néhány hétre, amíg kiszáradnak, s így már könnyedén lehántolható a kávébabról a héja. A másik eljárás bonyolultabb, ami természetesen az így kifejtett kávébab árában is megjelenik. Az eljárást ott alkalmazzák, ahol az időjárási viszonyok nem teszik lehetővé a napon szárítást. Ebben az esetben az áztatás, válogatás, hántolás és fermentálás után kerül csak sor a szárításra. Ennek során fermentáció révén különböző aromaanyagok is felszabadulnak, amiktől a kávé zamatosabb lesz. Mindkét eljárás során akkor ér véget a szárítás, amikor a kávébabok nedvességtartalma már nem haladja meg a tizenkét százalékot.


                                        Flickr by sachman75     

A kávé feldolgozásának egyik legfontosabb fázisa csak ezután következik, mégpedig a kávészemek pörkölése, hiszen a kávé ennek során nyeri el végső karakterét, amit nagyban befolyásol a pörkölés során alkalmazott hőfok és az eljárás időtartama. Miután a kávé értékét legnagyobbrészt az aroma határozza meg, ezért rendkívül fontos a csomagolás során annak megőrzése, amit a vákuum-technológia alkalmazásával oldanak meg.

A világ legnagyobb kávétermelője Brazília, azonban a jobb minőségű arabica kávé nagyjából kétharmada Afrikából, Tanzániából származik. Az arabica kávé termelő országok közül kiemelkednek a magasan fekvő dél-amerikai országok, így például Kolumbia és Guatemala.

 
 
 
impresszum | jogi nyilatkozat | kapcsolat                                                                                        Kávé